Comuna Ulieș

A Dálya helynév a szláv eredetű Dalja személynév és a lakosság nemzetiségére utaló székely előtag megkülönböztető szerepű összetétele.

"Dálya nevét azon Dálya nevü Székely rabonbántól nyerhette, ki a csiki kronikában a későbbi székely rabonbánok közt emlitve van. 1309-ben Dálla név alatt fordul elő s Hermán nevü papja az erdélyi káptalannak a pápai legatushoz küldött jelentésében emlitve van. Lásd Fehér Cod. Dip. T. VIII. vol. IV. p. 43. 1332-ben Daya és Saya néven mint önálló egyházmegye szerepel A pápai dézmák regestrumában a 679. lapon igy: Clemens sac. de Daya solv. 3 ban. ant. A 737. lapon: Clemens sac. de Saya solv. 2 bau. ant. A Saya név az olasz dézmaszedők ferdítése lesz. 1435-ben Dályai János panaszt emel Geréb János és fia Miklós ellen, dályai jószágában tett potentia miatt."

Orbán Balázs - Székelyföld leírása

1333-ban a pápai tizedjegyzékben jelentkezik Dalya néven. 1567-ben a regestrum 24 kapuval jegyzi Dallija megnevezéssel. 1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint papja, Kelemen 2 és fél banálist fizet, majd 1334-ben 2 régi banálist. Már 1309-bõl is van adat, amikor Hermann plébánost említik, aki a Dalia nevû plébánia papja. Orbán és Beke ezt is Székelydályával azonosítja. Mivel az 1791–1792. évi javításkor XII. századi sírmaradványokat tártak fel, már ekkor templom lehetett itt, s körülötte temetõ, ami abban az idõben általános volt. A mai templom építését a XIV. század elsõ felére teszik, sõt feltételezik, hogy a XIII. század fordulóján már állott. Ebbõl a korból való a hajó, mely eredetileg boltozott volt. A templomot a XV. század végén átépítik, amikor a hajó bordás boltozatot kap és felépül a gótikus sokszögzáródású szentély, bordás keresztboltozattal. 1630 körül a hajó boltozatát kazettás mennyezettel cserélik fel, amikor a csúcsíves ablakok felsõ részét az alacsonyabbra helyezett mennyezet elfedi. Jellegzetességei: a toronyból félköríves ajtó vezetett be a hajóba, de átalakították. Csúcsíves a déli kapu, csúcsívesek, de részben eltakarva, a kõkávás ablaknyílások. A szentély keresztboltozatának gyámköveibõl kettõt egy-egy nõi, illetve férfifej díszíti. A harmadik fal mezején fedezték fel Szent Kristóf képét, két rétegben: az alsó a XIV. századból, a felsõ a XV. századból való; töredékesen maradtak meg.
Érdekes a szentély boltozatát fedõ lombdísz, közötte emberalakok és címerek, amelyek egyben korjelzõk is (1501–1525): Háromtornyos várkapu (Segesvár); Koronából növõ gyökér (Brassó); Kardot tartó páncélos kar, a kardon medvefej, szív és korona, kétoldalt holdsarló és csillag (régi és új székely címer); Négysávos pajzson oroszlán, szívpajzson sas korona (Jagelló címer); Bölényfej csillaggal és holdsarlóval (Barabási Lenárd festette 1501–1526 között); Három fehér falevél egy száron (ismeretlen festõ). Két keresztbe tett kard koronával (Nagyszeben?); Négy fehér sáv vörös pajzson (Magyarország középkori címere). A szentély északi falán a XVI. század elejére datált falfestmények bemeszelt töredékei is elõkerültek, amelyek ma csak Huszka leírásából ismeretesek: Margitlegenda; Királyok imádása; Utolsó ítélet; Hajóban álló sokaság (Utolsó ítélet?). A templomot kõkerítés veszi körül. 1760-ban a nyugati fronthoz tornyot emelnek, amelyet 1799–1804 között újjáépítenek. A kerítés építésérõl az 1774. évi dátum beszél, valószínû, hogy ez is az újjáépítés dátuma. Harangja 1643-ból való. A középkor emléke még egy zománcozott gótikus (aranyozott ezüst) kehely. A liliomos-epres ötszegélyû kosáron medál Szent Borbála alakjával. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is itt csak református templom és egyház van. (Forrás: Léstyán Ferenc - Megszentelt kövek)Dálya határában  a Mogyorótető hegyen volt a SZABOCS vára amit Szentlászló király épitetett. A XVI században 15 lófő székely lakta.1617-ben Bethlen Gábor,Ugron Gábornak adományozta a falut.

Székelydálya tölgyfája

A mesélõ évszázados tölgyfa a templom melletti iskola udvarán található. A mese szerint a Mondó-hegy lankáin egy arra kocsikázó nemesasszony szekerestõl, lovastól felborult, ezért a területet Nemesasszony-dûlõnek nevezik.
A falu néveredetérõl a mese arról szól, hogy egykor tündérlányok jártak a tájon: Klára, Dála, Ramocsa. Mindhárom tündér a környék egy-egy varázslatos táján alapított otthont. A középsõ számára különösen kedves volt ez a terület, s többször vissza is tért erre a vidékre, s a kedves tündérlány, Dála nevérõl kapta a település az elnevezést.
A templom a 13-14. század fordulóján épülhetett, 1334-ben írásos emlék szól létezésérõl. A középkor végén gótikus stílusban átépítették, a hajót bordás boltozattal fedték, a falakat támpillérsorral erõsítették meg, majd új, késõ gótikus szentélyt toldottak hozzá. A szentélyboltozat egyik zárókövén megjelenõ kõfaragójegy a 15. századra utal. Különösen díszes a szentély boltozata, festett lombok és virágok díszítik,, amelyek emberalakzatokat és különbözõ címereket rejtenek.
Híresek a templom freskó maradványai: Szent Kristóf, Margit-legenda, Királyok imádása, Utolsó itélet, Szent László- és Szent György-legenda. A hajó boltozata 1630-ig állhatott, s az ekkor készített, alacsonyabbra helyezett kazettás mennyezet miatt a csúcsíves ablakok felsõ részét elfalazták. A templomot a déli oldalon néhány támpillérrel megerõsített kõkerítés veszi körül, egy felírat rajta 1774-es évet említ. A kerítés nyugati bejáratától a toronyig portikus húzódik.

A templomkert értékei közé tartozik az 1637-ben elhalt Petky Jánosné Kornis Kata síremléke, Elias Nicolai 1641-bõl származó munkája, amely Székelyderzsbõl került Dálya templomába. Az iskola elsõ említése 1656-ból származik 1844-ben a 680 lakosú faluban 26 fiú és 18 leány járt iskolába, ami az akkori viszonyok között elég magas szám.

Kornis Kata sírköve Székelydályán

Székelydálya mûemléktemplomának kertjében található Derzsy Petky János kancellár felesége, Kornis Kata sírköve. 1641-ben készült és Székelyderzsrõl került ide.

Lakosság:-1910-ben 604 fő

Jelen pillanat 274 fő amiből 163magyar 12román és 99roma nemzetiségü.

Kisválalkozók

-Bálint S.R.L

-Sera-com S.R.L