Comuna Ulieș

Vasileni

Székelyudvarhelytől 13 km-re délre fekszik, Kányádhoz tartozik, melytől 5 km-re északkeletre van. Nevét a 14. század elején épített Szent László templomáról kapta.

Neve elõször 1448-ban jelentkezik a Hunyadi János oklevelében szereplõ Weres János esküdt neve mellett: de Zenthlászló. 1566-ban újra feltûnik Zenthlázló néven. 1567-ben a regestrum 8 kapuval jegyzi. 1602-ben Szent Lászlónak írják. Neve bizonyság arra, hogy a reformáció elõtt itt Szent László tiszteletére szentelt templom volt és errõl nevezték el a települést is.
Ez a középkori templom ott állhatott, ahol Orbán Balázs is említi: a településtõl nyugatra esõ Haloványtetõ-domb aljában, a Cintoromnak nevezett helyen. Itt ismerte fel a „régi templom s más mellette állott (hihetõleg) kolostor alapfalait". Ezt a hagyomány Szent László névhez kapcsolja, s azt tartja, hogy közös anyatemploma volt a közelben fekvõ öt falunak (Ábrányfalva, Telekfalva, Sándor-falva, Miklósfalva, Ocfalva). Az is biztosra vehetõ, hogy 1796-ban errõl vagy ennek utódjáról írják egy templomépítési kérdésben, hogy nem sokkal javítása után suvadás áldozata lett, ami új templom építését tette szükségessé.
Orbán Balázs még egy kápolna és harangláb romjairól is megemlékezik, mely keletre, Ábránfalva felé, a Harangláb-hegyen állott, de lévén kápolnáról szó, nem valószínû, hogy ez vagy ennek helyén lett volna a Szent László-templom. 1796–1802 között a falutól keletre építik fel az új templomot. 1912-ig ez is romossá válik, annyira, hogy hatóságilag bezárják veszélyessége miatt, és 1913-ban le is bontják. Az ebben levõ értékes festett kazettás mennyezetet eladták a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának.
A lebontott templom helyett csak 1929-ben építhettek új templomot, mégpedig új helyen, a parókia telkén. Ehhez felhasználták a Cintorom romjainál még megtalálható köveket is. Így a mai templomban és parókia telkén több régi kõfaragvány maradt fenn, amelyek a középkori templom tanúi (hengertaggal profilált töredékek, vályúzott faragott kõ, reneszánsz ajtókeret-töredék, melyrõl feltételezik, hogy a reneszánsz kor elõtti templomból való, és újra felhasználták a XVI. század elején).
A középkori templom leltárában egy XV. századbeli kehely is szerepelt, amelyet szintén eladtak 1912-ben a budapesti Nemzeti Múzeumnak. 1815-ig a Harangláb-hegyen álló s az Ugron család által emelt kápolnában volt egy 1616-ból származó harang is, amelyet 1935-ben újraöntöttek. Ez volt rá felírva: Gemer D. Paul Ugron de Ábránfalva sed. siculicalis Udvarheli vice capitanei et judicis regi in honorem Dei Opt. Max. 1616. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején a templommal együtt reformátusok lesznek. A XVIII. században református egyház, és e század elején is csak református egyháza és temploma van. Más egyháza nem volt. (Forrás: Léstyán Ferenc - Megszentelt kövek)

Lakossága:  1910-ben 207 fő

                1941-ben 205 fő

Jelen pillanat 39 fő,azaz 21 család,magyar nemzetiségü.

Megközelithetősége: Miklósfalvától 2km-re ,kövezett földes uton,esős időben és télen nehézkes megközelitteni.

www.homorodszentlaszlo.ro